Eucharisztia nélkül az egyház nem létezne

Három földrész kilenc országának tizenkét előadója vizsgálta az Eucharisztia misztériumát különböző nézőpontokból szeptember 2–4. között Esztergomban, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előeseményén.

A több mint háromszáz résztvevővel zajló tudományos tanácskozás egyik legfőbb megállapítása az volt, hogy az olyan új evangelizáció, amelynek nem célja az élő hit eucharisztikus középpontja, nem elégséges, csupán az igehirdetésre irányuló katekézis fejlesztése nem elegendő: a liturgikus gyakorlatot magában foglaló élő hitet kell gyakorolni.

Másfelől a fórum azt is a gondolkodás homlokterébe állította, hogy az Eucharisztia teológiája és az Eucharisztia liturgiája nem válhat külön egymástól, a teológia és a liturgikus diskurzus együtt léteznek és kölcsönösen kiegészítik egymást.

„Hogyan fakad élet és reménység az Eucharisztiából a 21. század embere számára, aki félelmek között él, szeretné óvni a teremtett környezetet, de nem tudja pontosan, hogyan, aggódik fáradt kultúrájáért, érzi, hogy kereszténység nélkül a világ lenne szegényebb, de nem tudja, hogyan tegye elevenné és hatékonnyá ezt a csodálatos erőt a mai emberiség számára?”

– tette fel a kérdést Erdő Péter bíboros-prímás, amikor a nyitónapon köszöntötte a hazai érdeklődők mellett Európából, Afrikából és Dél-Amerikából is érkezett résztvevőket.