A fehér barátok

Tavaly ünnepelte a pálos rend a Boldog Özséb-évet, amelyet alapítója halálának 750. évfordulója alkalmából hirdettek meg. Az 1200 körül született esztergomi Boldog Özséb kora népszerű papja volt. Minek köszönhette ezt?

Szegények patrónusa

Szent Adalbert egyházának kanonokja rendkívül tevékeny volt, az imádságon kívül, olvasásnak, tanulásnak, írásnak szentelte idejét. Jövedelmét a rászorulókra fordította. Vendégszeretetének gyorsan híre kelt a környéken. Sokan keresték fel tanácsért, élelemért, oktatásért. A rászorulók mind nagyobb köre nem pusztán ételért fordult Özsébhez, hanem megpróbáltak cserébe saját kezűleg készített eszközt – kosarat, szerszámokat – adni a segítőjüknek. Szívesen tanította a szerény sorban élő embereket.

Közössége támasza

Özséb éveken át vágyakozott a pilisi erdők magányába, de közösségének szüksége volt rá. 1241-ben Magyarországra zúdultak a tatárok és nem ismertek kíméletet. Özséb ápolta a sérülteket, temette az áldozatokat, vigasztalta a szenvedőket, bátorította a csüggedőket.

Elvonulás

A tatár hadak elvonulása után az esztergomi kanonok is oroszlánrészt vállalt az újjáépítésben. 1246-ban lemondott tisztéről, vagyonát szétosztotta a nélkülözők között és elvonult Pilisszántó közelébe – böjtölt, imádkozott és kegyelmet kért sokat szenvedett népe számára.

A nagy lángcsóva

Özséb remeteségének híre gyorsan terjedt. Sokan keresték fel hármas barlangját tanácsért, útmutatásért. A feljegyzések szerint 1250 körül hat remete követte őt a pilisszántói erdőbe. Ennek előzménye, hogy a remeteségben élő Özséb látomásában éjjel sok apró lángot látott, amelyek egymás felé tartottak és egy nagy lángcsóvává álltak össze. Ennek hatására gyűjtötte össze a szétszórtan élő remetéket. Kesztölc-Klastrompusztán kolostort alapítottak.

A búcsú

Esztergomi Boldog Özséb 1270. január 20-án súlyos betegség után hunyt el az általa alapított Szent Kereszt monostorban. Halálos ágyán arra kérte a tanítványait, hogy legyenek példamutatóak, szabálykövetőek, buzdította őket elmélkedésre, a magány szeretetére és Jézus követésére.

Pálma, holló és oroszlán

A pálos rend tagjai névadójukat egyiptomi Remete Szent Pált, égi patrónusuknak és az első igazi remetének tartják. Címerükben pálmafát, csőrében kenyeret tartó hollót és két oroszlánt láthatunk. Utóbbiak közreműködtek Szent Pál sírjának kiásásakor.

Renddé válás

A 13. században pálos kolostorok létesültek Horvátországban és Erdélyben is. Bertalan pécsi püspök 1225-ben monostort épített és rövid regulát írt. Az új rend védőszentjévé Özséb thébai Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számunkra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.

Fehér barátok

1382-ben 16 pálos szerzetes hagyta el Márianosztrát és Lengyelországba települt. Nagy Lajos király rokona alapított kolostort számukra Częstochowában. A 14. században hatalmas esemény történt a rend életében, Nagy Lajos király Velencéből és Csehországból elhozatta Remete Szent Pál földi maradványait. 1381-tól Budaszentlőrinc vált a rend központjává. A szerzetesek ekkor már fehér habitusban jártak és fehér barátokként emlegették őket.

Menekülés

Mátyás királytól jelentős támogatást kapott a rend.

A török hódítással a pálos kolostorok elnéptelenedtek. A 14. század végétől kezdve az egyre gyakoribbá vált az oszmán hadak betörése, amely nyomán a kolostorok egy része végleg elpusztult. 1526 szeptemberében a budaszentlőrinci főkolostort felégették, a törökök több szerzetest is meggyilkoltak.

Buda török kézre kerülése és az ország három részre szakadása a rendi vezetést költözésre kényszerítette Pozsony térségébe. A szerzetesek többsége a felvidéki rendházakba menekült.

Az egyik legismertebb pálos Fráter György, akinek kulcsszerep jutott az Erdélyi Fejedelemség megszervezésében. A nagyváradi püspököt, bíborost I. Ferdinánd támogatásával gyilkolták meg.

A rendek felszámolása

A 18. században előbb összeírták a szerzeteseket, majd II. József feloszlatta a rendeket. VI. Piusz pápa azonban közbelépett, függetlenítette a magyartól a lengyel pálosokat és így biztosította a működésüket.

Hazatérés

1918 után Zichy Gyula pécsi püspök kapcsolódott be a pálosok visszatelepítésébe. Lourdes mintájára 1926-ban a gellérthegyi Szent Iván-barlangból kápolnát alakítottak ki, majd robbantásos technika bevetésével elkészült a kolostor is. 1934-ben 14 pálos szerzetes érkezett Częstochowából, s két korábban hazatért pálos a határon csatlakozott hozzájuk. Ötszázötvenkét évvel korábban Magyarországról indult el 16 szerzetes Częstochowába.

Jeltelen sír

A második világháború után a kommunista hatalom ellehetetlenítette a szerzetesrendek működését. 1950 júniusában az ÁVH osztaga éjszaka rárontottak Pécsett a szerzetesekre, elhurcolták őket. Vezér Ferenc szerzetest a Grősz-per vádlottjaként hamis vádakkal halálra ítélték, kivégezték és álnéven, jeltelen sírba temették. Több mint fél évszázaddal később derült fény arra levéltári kutatásoknak köszönhetően, hogy milyen néven temették el.

Négy évtizedes rejtőzködés

1951 márciusában a Sziklakolostorban élő szerzeteseket is elvitték a rettegett Andrássy út 60-ba. A kifosztott, feldúlt templom egy ideig üresen állt, majd egy hatalmas betonfallal lezárták. A templom helyére karsztvízmegfigyelő-állomást telepítettek. A kolostor épületét az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták. Sok pálos titokban élt hivatásának, a rend helyreállítására 1989-ig kellett várni. Magyarországon napjainkban négy kolostor működik (Pécs, Budapest, Márianosztra, Petőfiszállás-Pálosszentkút), ahol jelenleg összesen 17 szerzetes él.

A világon 17 országban található jelenleg is működő pálos kolostor.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is találkozhatunk a fehér barátokkal. Sőt egy különleges kiállítás keretében megismerhetjük történetüket, küldetésüket. A pálos busz a NEK hetében a Szent István-bazilika előtti téren parkol majd.

Forrás: palosrend.hu, Magyar Kurír, palos70.hu, wikipedia

Fotó: wikipedia, palosrend.hu