Hitből fakadó cselekedet

Az ünnepi szentmisét Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök celebrálta. Homíliájában Szent László király ország- és társadalomszervező munkáját méltatta. Egy olyan korszakban kellett átvennie, megőriznie és továbbadnia Szent István örökségét, amikor széthúzás, viszályok, belső ellenségeskedés, külső fenyegetettség jellemezte történelmünket.
A testvérharcokban, a belső küzdelmekben megrendült a törvények ereje, tisztelete. Egy szétzilált társadalmat kellett Szent Lászlónak újjászerveznie, amelyben elhatalmasodott a tolvajlás, a lopások, a magántulajdon elleni cselekmények megsokasodtak. Az igazságszolgáltatás, a rend megteremtése egy módon volt lehetséges: mély hitből fakadó cselekvéssel. Szent Lászlót az Egyház rövid időn belül példaképpé emelte és szentté avatta. Minden időkre eszményképévé vált az erényes, előrelátó és cselekedni tudó országvezetőnek. Mátraverebély-Szentkúton különösen erős maradt szent királyunk kultusza. A hagyomány szerint 1091–92-ben, amikor Szent László király a kunok elől menekült, egy szakadékhoz ért. Reménytelennek látszott a helyzete, lovával ugratott egyet és ekkor forrás fakadt. Az esemény helyszíne népszerű kirándulóhely ma is. A szentkúti vízhez számos csodás történet és gyógyulás kötődik. Szent Lászlót államalapító királyunkhoz hasonlították a korabeli krónikák. „ Mindnyájan tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes. Úgy ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt; és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen a nap ragyog: fény lett népének közepette” – így jellemezte a Képes Krónika az 1077-ben trónra kerülő uralkodót.

Szent László lovagkirályunk ünnepén hagyományosan lovas zarándoklatot tartanak a szentkúti nemzeti kegyhelyen. Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök az ünnepi szentmise után megáldotta a lovas és fogatokkal érkező zarándokokat. További képeket itt találhatsz!

Fotó: NEK Titkárság