A kápolna, amit angyalok építettek.

A Kaposvári Egyházmegyéhez tartozó, a Balatontól alig 20 kilométernyire fekvő kegyhelyhez fűződő legenda egészen pontosan úgy hangzik, hogy maga a Szűzanya volt a fényesség oka, aki angyalaival egy éjszakán meglátogatta Andocsot. A történetről gróf Volkra Jánosnak, a későbbi veszprémi püspöknek az alapítólevele is megemlékezik.

Csodatévő Mária érkezése

Az Andocs névből könnyen összerakható a „csoda” szó. Ennek megfelelően számos legenda kötődik a településhez és annak csodatévő Szűz Mária szobrához. Az egyik történet szerint a szobrot Szent József készítette és Szent István közbenjárásával került Kalocsára. A szobor Andocsra vándorlásáról több történet is született. Az egyik szerint, amikor 1520-ban feldúlták a törökök Kalocsát és a Mária-kápolnában az oltárhoz kötötték lovaikat, akkor nagy égzengés támadt. Isten megharagudott, mert a templomot istállónak használták, felemelte az épületet és új helyet keresett neki.

Egy másik verzió szerint egy kálvinista jobbágy keresett menedéket állataival az égiháború elől a templomban, ekkor Isten angyalokat küldött, akik elvitték a kápolnát a szoborral együtt Andocsra. A hagyomány ebből az időszakból több Mária-jelenést örökített meg. Fennmaradt egy csoda története is. Egy vak pásztorfiú visszanyerte látását a Szűzanya látogatása után. Míg egy másik legendában a pásztorfiú találkozott az angyalokkal, akik egy vizenyős területre akarták helyezni a kápolnát. A fiú mutatta meg az épület mostani helyét az angyaloknak.

A rettegő tudós

Az andocsi Mária csodálatos történetét 1741-ben írásban is rögzítették. Ebben az időszakban már kedvelt zarándokhely volt a település. A hívek lelkesedését tovább fokozta, hogy Volkra püspök elküldött egy piarista paptanárt Andocsra, hogy feltárja az igazságot a csodatevő szoborral kapcsolatban. A küldött azzal kezdte volna a vizsgálódását, hogy megnézi, igaz-e, hogy a templomnak nincsen talapzata. Ám, amikor nekilátott volna a munkának, rettegés fogta el és gyorsan elutazott. Ezt a hívek úgy értékelték, hogy az Úr az okvetetlenkedő tudós lelkére félelmet bocsátott.

A 17. század második felében Andocs Nyugat-Magyarország egyik leglátogatottabb kegyhelye volt. A török kiűzése után építkezések kezdődtek a településen. 1721-re felépítettek egy 12 szobás rendházat, ami két évvel később leégett, a kápolna viszont épen maradt. Az új kolostor alapkövét 1725-ben tették le, az építkezés 1747-ben érhetett véget. Egy kegytemplomot is létrehoztak a kis kápolna mellé. 1746-ban elkészült az új oltár, ahová Szűz Mária szobrát a kisded Jézussal elhelyezték.

A Szűzanya ruhatára

A barokk templom belseje lenyűgöző a gazdag díszítettségével. A szentélyben látható Mária a gyermek Jézussal. A 160 centiméter magas szobor első ruhaadományát, egy palástot Széchenyi Katalin grófnő ajándékozta 1747-ben, azóta öltöztetik a hívek Máriát. Mostanra a királynők által is megirigyelt ruhatára van, amelynek legrégebbi ép darabja 1852-ből való. Magyarországon 16 kegyszobrot öltöztetnek rendszeresen. A hívek hálájukat fejezik ki a Szűzanyának készített vagy varratott ruhákkal. Az andocsi ruhatár többsége magyar adományozóktól származik, de érkezett már küldemény Dél-Amerikából, Távol-Keletről és Írországból is. A tiroli népviselet mellett Kínából, Jemenből feladott kelmék is vannak. Szűz Mária és a Kisjézus szobra minden év augusztus 15-én vadonatúj öltözéket kap, de a liturgiát követve a buzgó hívek kéthetente öltöztetik át Mária szobrát az immár több, mint 300 darabot számláló ruhatárból.

A templomkertben lévő forrást szembetegségek gyógyítására használták. A Szent János- forrásban meg is mártóztak a zarándokok, mások gondosan lezárt palackokban vitték magukkal a vizet. A kút melletti fűzfának ugyancsak csodatévő erőt tulajdonítottak. A kérgébe szúrták az asszonyok a hajtűjüket, hogy fejfájásuk elmúljon és a fába távozzon. A hely megihlette Sík Sándort is, akinek andocsi Máriához írt versét többször meg is zenésítették.

„Koldusboton, törött mankón / Jövünk búcsút járni, / Szűzmáriás magyaroknak / Kopott unokái. / Éjfél van a Duna táján. / Magyaroknak éjszakáján / Nincs más, ki virrasszon. / Baráttalan, testvértelen, / Hozzád ver a veszedelem, / Boldogságos Asszony!”

Fotó: Kaposvári egyházmegye