"Ne csak a vágyaink mondják meg, mi a jó nekünk"

„ A Nizzában a templomban megölt katolikusokat méltán tekinthetjük vértanúknak, őket ugyanis szándékosan, a hit iránti gyűlöletből gyilkolták meg”. Ezt mondta Erdő Péter a halottak napján elmondott homíliájában, miközben Bécsben ugyanekkor egy fegyveres rohangált és válogatás nélkül lövöldözött ártatlan járókelőkre. A bíboros-prímás ilyen események után volt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus podcastjának vendége, ahol arról is nyilatkozott, hogy miért lényeges, hogy az ártatlanok halála miatt érzett haragot kezeljük.

A harag rossz tanácsadó

„Érthető, hogy az ártatlan áldozatok láttán elfogja a harag az embereket. A harag, bár a hét főbűn egyike, önmagában nem bűn, hanem olyan beállítottság, amelyből bűnök fakadnak. A haragból fakadhat az erőszak, a gyilkosság, a bosszú és sok minden egyéb, amivel mi nem tudunk azonosulni” – mondta Erdő Péter annak kapcsán, hogy ismét ártatlan emberek váltak terrortámadás áldozataivá. A bíboros arra emlékeztetett, hogy a keresztényi szeretet azonban mindenki felé kötelez bennünket. Hozzátette: „Jézus tanítása az ellenségszeretetről azt mutatja, hogy még miközben védekezünk is, meg kell tartanunk egyfajta mérsékletet, erről szól az egyház ősi tanítása a jogos önvédelemről.”

A jogos önvédelem lehetőség, néha kötelesség

Erdő Péter elmondta, hogy a hagyományos morálteológia felsorolja azokat az értékeket: az élet, egészség és az életfontosságú javak, amelyeket támadás érhet, de azt jogosultak vagyunk akár erővel is elhárítani. Persze felmerülhet a kérdés, hogy mit jelentenek az életfontosságú javak? Egykori piarista gimnáziumi tanárának példájával magyarázta el a hallgatóknak a főpásztor, hogy ilyen a télikabát, tél idején. 1945-ben vetkőztető alakulatok járták az utcákat és rászegezték az emberre a géppisztolyt, úgy vették el a ruháját, aki nem vigyázott, az megfagyott. Erdő Péter hozzátette: „a terrortámadásban az élet forog veszélyben. A jogos önvédelem lehetőség, néha bizonyos emberek számára kötelesség is.”

Önmérséklet és felelősség

A főpásztor az evangéliumból Keresztelő Szent János példáját emelte ki a védekezés kapcsán, aki Jézus fellépése előtt bűnbánatot hirdetett. Mindenféle emberek odasereglettek a hívására, köztük katonák is, akik azt kérdezték tőle, hogy ők mit tegyenek. Nem azt a választ kapták, hogy: „Dobjátok el a fegyvert!” Hanem azt kérte tőlük Keresztelő Szent János - jegyezte meg a bíboros -, hogy elégedjenek meg a zsoldjukkal és ne fosszák ki a védtelen lakosságot. Végezzék a fegyveres szolgálatot, a közösség védelmét felelősséggel, önmérséklettel.

A szavak értéke és ereje

Erdő Péter ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai gyermekként már szembenéztek egy világjárvánnyal, a fertőző gyermekbénulással. Ennek az időszaknak a személyes emlékeit is felidézte a beszélgetés során, valamint megosztotta ugyancsak ebből az időszakából, hogy milyen volt, amikor ő is félt. Azt mondta, hogy a félelem természetes dolog olyan helyzetben, ha nem tudjuk, mivel állunk szemben, hogyan védekezzünk. A félelemnél erősebb problémának tartja a nagyfokú bizalmatlanságot, amely az elmúlt évtizedben kialakult az emberekben, elsősorban a tömegtájékoztatással szemben, az álhírek és az egymásnak ellentmondó információk miatt.

Szeretet: Az ember igazi javát akarni

A beszélgetésben kitért arra is, hogyan üresedtek ki, járatódtak le bizonyos kifejezések a hétköznapi használatban, amelyek a keresztény közösségek számára sokat jelentenek. Erdő Péter ezek közül kiemelte a szeretetet, ami központi fogalom. Példaként hozta, hogy az alkoholista és a drogfüggő embert nem az szereti a legjobban, aki annak minden kívánságát teljesíti, miközben látja, hogy azzal elpusztítja saját magát. A főpásztor kihangsúlyozta, „ne csak a vágyaink mondják meg, mi a jó nekünk.” Isten megalkotta az embert és a világot, amelynek vannak törvényszerűségei, amelyek megmutatják, mi válik az embernek javára és mi az, ami megsemmisíti. Az embernek az igazi javát akarni, az a szeretet.

Az adás meghallgatásához kattints IDE!

Fotó: Ambrus Marcsi

Forrás: NEK