NEK a lelki megújulás szolgálatában

„Meggyőződésem, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyet a Szentatya döntése értelmében elhalasztottak 2021. szeptember 5–12-ig, a koronavírus világjárvány legnehezebb időszakát követően a remény nagy jele lesz a katolikusok és az egész világ számára ”- mondta a magyar főpásztor a CNA-nak adott interjúban.

A pandémia tanulságai

A bíboros utalt arra a vatikáni levélre, amelyet tavaly szeptemberben adtak ki, és amely arra buzdította a világi híveket, hogy térjenek vissza a szentmisékre a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások feloldását követően.

Az Istentiszteleti és Szentségfegyelmi Kongregáció levele, melyet Robert Sarah bíboros írt alá, aláhúzta a személyes jelenlét fontosságát. Erdő Péter megjegyezte, hogy a világjárvány megmutatta a katolikusoknak, hogy „az egyház közösségi életének forrása az Eucharisztia”.

A bíboros, prímás hozzátette azt is, hogy a pandémia időszakában sok egyházközség megtanulta, hogyan lehet online közvetíteni a liturgiákat. Ugyanakkor – emelte ki Erdő Péter - azt is megtapasztalták, hogy semmi sem pótolhatja a személyes jelenlétet. A bíboros kihangsúlyozta: "Így válik a kongresszus mottója valósággá és nyer új értelmet: Minden forrásom belőled fakad.”

Kulturális – és lelkiségi programok a NEK-en

A nyolcnapos összejövetel elhalasztásáról Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel, a magyar püspökökkel egyeztetve döntött tavaly tavasszal.

Az eredetileg 2020 szeptemberére tervezett rendezvény forgatókönyve különféle programokat ígér Budapesten és Magyarországon: szentmisével, reggeli imával, katekézissel, beszélgetésekkel, valamint kulturális és lelki eseményekkel várják az érdeklődőket.

Az eseménynek otthont adó Magyarország népessége 9,8 millió, amelynek 37 %-a római katolikus. Az Ausztriával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos ország számára páratlan lehetőség ez, hiszen több, mint 80 év telt el azóta, hogy legutóbb, 1938-ban Budapest a katolikus világtalálkozót megrendezte.

Naponta fohászkodnak a járvány megszűnéséért

Erdő Péter bíboros megjegyezte, hogy mintegy 60 ezer ember jelentkezett tavaly tavaszig a budapesti kongresszusra, mielőtt a járvány elsöpörte volna a világot.

„Tartjuk velük a kapcsolatot. Azok számára, akik kérték, visszafizettük a regisztrációs díjakat ”- mondta. A főpásztor beszélt arról is, hogy az új dátumhoz igazodva a helyszínekről is újra kellett tárgyalni. Az előkészületek kapcsán elmondta: "A misék, zenei darabok már létrejöttek, de a sok szereplős főpróbák még váratnak magukra."

A bíboros a szállodafoglalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a helyzet akkor fog egyértelművé válni, hogyha a koronavírus-válság enyhül és a szállodák ismét megnyithatnak.

A John Hopkins Egyetem hétfői (február 1.) adatai szerint Magyarországon eddig 368 710 koronavírus esetet és 12 578 halálesetet regisztráltak. A magyar kormány kijelentette, hogy csak akkor kezdi el enyhíteni a korlátozásokat, ha jelentősen csökken a fertőzöttek száma, illetve ha kellő számban áll majd rendelkezésre vakcina.

A bíboros hozzátette, hogy egy budapesti templomban a kihelyezett Oltáriszentség előtt, a déli imádságot követően naponta fohászkodnak a járvány megszűnéséért és a vírus miatt szenvedők megkönnyebbüléséért.

Sokat tanultunk az online előtalálkozó során

Erdő Péter kiemelte azt is, 2020 szeptemberében, a kongresszus eredeti időpontjában rendhagyó online találkozót szerveztek. Felkérésére a világ öt kontinenséről tizenegy, a Kongresszusra meghívott előadó videóüzenetben osztotta meg gondolatait. A kongresszus hivatalos honlapján és YouTube-csatornáján sokan megtekintették a rövid üzeneteket, amelyeket Magyarország közszolgálati televíziós csatornáin is levetítettek.

A magyar főpásztor kitért arra is, hogy bár az önkéntesek felkészítését megszakította a járvány, de a munka folytatódik.

"Az online események szervezéséből sokat tanultunk, ezért azt tervezzük, hogy a világhálón minél több ember számára elérhetővé tesszük a kongresszust."

Az első Eucharisztikus Világkongresszusra 1881-ban került sor a franciaországi Lille-ben. Az esemény célja az Oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése, valamint a világ felé tett tanúságtétel Jézus Krisztus valódi jelenlétéről az Eucharisztiában. A kongresszust általában négyévente rendezik meg.

A legutóbbi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust a Fülöp-szigeteki Cebuban rendezték meg 2016-ban, melyen 12 000 ember vett részt, emellett milliók csatlakoztak az ünnepséghez kapcsolódó szentmisékhez.

A NEK gyümölcse

Erdő Péter beszélt arról is, hogy a kongresszus végén a rendező országok létrehoznak valamit, ami a világesemény után is megmarad és gazdagítja a közösséget. Cebuban árvaházra volt szükség, felépült egy új intézmény. Magyarországon a Bízd Rá Magad! kezdeményezés a NEK gyümölcse, egy olyan pszichológusokból, tanárokból és orvosokból álló szakmai hálózat szerveződik, amely katolikus szellemben ad tanácsot és nyújt gyakorlati segítséget a családok mindennapi életében felmerülő kihívások, nehézségek megoldásához. „Ez lenne a mi hozzájárulásunk a házasságok megszilárdításához, amint azt Ferenc pápa is említette az "Amoris laetitia" kezdetű apostoli buzdításában.

A bíboros elmondta, hogy az idei kongresszus célját leginkább a NEK hivatalos imája foglalja össze, amely szerint az esemény: „egész hívő közösségünk, fővárosunk, népünk, Európa és a világ lelki megújulását szolgálja.”

FORRÁS: catholicnewsagency

Fotó: Ambrus Marcsi

Fordította: Tóth Franciska