Út Irak kiengesztelődése felé

Háború, vérengzés, pusztítás és pusztulás. Irakban hosszú éveken át az erőszak, a halál, a rettegés a hétköznapok részévé vált. 2003-ban az amerikai erők megdöntötték Szaddam Husszein rezsimjét. A diktátor halála után keletkezett hatalmi vákuumban több szélsőséges, terrorcselekményeiről hírhedtté vált szunnita szervezet egyesült és kikiáltották az Iraki Iszlám Államot. Idővel bekapcsolódtak a fegyvereseik a szíriai polgárháborúba is, elsősorban a szunnita többségű területeken kalifátust hoztak létre és felvették az Iszlám Állam (ISIS) nevet. A térség országainak szétzilált hadseregeiből tömegével csatlakoztak a katonák a dzsihádista erőkhöz. Kegyetlen leszámolásaikról videóüzenetekben számoltak be az egész világnak, amely jó ideig rideg, közönnyel szemlélte ártatlanok, keresztények, síiták tömeges lemészárlását, nők és gyermekek meggyalázását és megcsonkítását. A térségben készült riportokból kiderült, hogy az ISIS nem kímélte a békére vágyó szunnita arabokat sem.

Nemcsak a keresztények, a világ öröksége pusztult el

Ilyen helyzetben nevezték ki 2013 januárjában bagdadi érsekké és káld katolikus pátriárkává Louis Raphaël Sakot. Nem túlzás azt állítani, hogy a káld katolikus egyház történetének legnehezebb korszakában vette át az egyház vezetését. Érsekként évek óta párbeszédet sürget a különböző társadalmi csoportok, a hatóságok és a kormányzat között.

Az Iszlám Állam pusztítása idején is bátran, határozottan felemelte a szavát. Megrázó segélykiáltásaival ráirányította a nemzetközi keresztény közösség figyelmét az iraki és szíriai eseményekre. Többek között arra, hogy a szunnita szélsőséges erők erőszakos cselekményei elöl az egymilliós iraki katolikus közösség felének menekülnie kellett otthonából. Százezrek hagyták el Irakot is. Menekülttáborokba zsúfolódtak vagy egy új, biztonságos élet reményében Európába próbáltak eljutni.

Louis Raphaël Sako egyik nyilatkozatában a következőket mondta:

„A fundamentalista iszlám mindent iszlamizálni akar. Ráadásul jelen van a korrupció. Mondtam már korábban, hogy azok, akik kegyesnek vagy vallásosnak tüntetik fel magukat, talán nem is hisznek. A hit csak egy jó ürügy, hogy megvalósítsák terveiket, ezért beszélnek a vallásról.”

Az érsek helyzetelemző és segélykérő nyilatkozataiban többször is felhívással fordult a világ felé, annak érdekében, hogy az iraki közösség megmaradhasson. Ennek köszönhetően több ország – köztük Magyarország is – anyagi segítséget nyújtott nekik. Békemenetet tartottak értük Franciaországban, Lyonban, ami reményt ébresztett bennük.

„Üldözik a békés, ártatlan keresztényeket. Ez rendkívül botrányos. Az egész világnak meg kell mozdulnia, hogy véget vessenek ezeknek a tetteknek” - nyilatkozta a legsúlyosabb vérengzések idején a pátriárka. „Aggódunk örökségünkért is: Moszulban felgyújtottak és leromboltak 5. és 10. századból származó templomokat. Mindennek vége. Ha felrobbantanak egy modern templomot, építhetünk egy másikat, de a történelmi örökséget nem tudjuk visszaszerezni, pedig az nemcsak a keresztényeké, nemcsak Iraké, hanem az egész világé. Mindenkinek tennie kell valamit, a közömbös várakozás helyett.”

"Hitetlenek azok, akik üldöznek minket"

A bagdadi érsek 2017-es magyarországi látogatása során a Magyar Kurírnak adott interjújában beszélt arról, hogy mekkora feladat hárul üldözésnek kitett közösségként is a keresztény egyházra abban, hogy normalizálódjon a helyzet Irakban.

"Magam is többször elmentem egy muszlim településre Moszul közelében, hogy segítsek négyezer muszlim családnak. Vittünk nekik élelmet, orvosságot, és közben elmondtam: keresztények vagyunk, Bagdadból jöttünk, 400 kilométer távolságból, mert mellettük állunk, testvérek vagyunk, nem vagyunk hitetlenek. A hitetlenek azok, akik üldöztek minket és akik rosszat tettek nekik is. Fontos megmutatni, hogy mi, keresztények jók vagyunk, és békések. Nem szabad félnünk: amikor az igazságról beszélünk, erőteljes jelét adjuk a hitünknek, és mások is tisztelettel fordulnak felénk. A mérsékelt muszlimok időnként megszólalnak, de ők maguk is félnek, kevesen vannak, akik erőteljesebben szólnak. Pedig a muszlim világnak válaszolnia kell erre a kihívásra, csak akkor van jövőjük, ha párbeszédet folytatnak másokkal. A másik nagyon fontos kérdés az iszlám számára, hogy tud-e modernizálódni. A vallásos üzenetnek minden kor emberéhez szólnia kell. Új módon kell megérteniük a szövegeket, ahogyan mi, keresztények is tesszük. Mohamed idejében sok nehézség, háború volt, más mentalitás uralkodott, azóta eltelt 1400 év, a világ megváltozott, a tömegkommunikációs eszközök olyanná tették, mintha egy kis falu lenne. Ezen a változáson sokat kell dolgozni, és sajnos azt látom, a nyugat inkább kihasználja őket, de nem segít nekik abban, hogy fejlődjenek."

Róma is válaszolt az iraki segélykérésre: Ferenc pápa 2018-ban kinevezte Sakot bíborosnak. Mindez Iraknak és az ott élőknek szólt. A pátriárka arról számolt be, hogy muzulmánok és keresztények egyaránt gratuláltak a kinevezéséhez. Úgy érzi, ez a gesztus támogatást jelent, az egyetemes egyház és Szentszék részéről: erőt adott, hogy tovább tudjanak haladni Irak kiengesztelődése felé.

Nemzetközi összefogással a fegyveres erők elfoglalták az Iszlám Állam által megszállt iraki és szír városokat és falvakat, a terrorszervezet utolsó harcoló erői Szíria sivatagaiba húzódtak vissza.

Reményt a reménytelenségbe

Irakban a fegyverek elhallgattak. Számos ország - köztük hazánk - összefogásával lassan, de zajlik az ország újjáépítése. Irak keresztények és síiták lakta részei szenvedték meg leginkább az elmúlt évek pusztításait. Erbíl és Moszul közötti területeken jobbára ez a két közösség élt, az Iszlám Állam módszeresen megsemmisített itt mindent. Az embereket elüldözte, kivégezte, aki nem tudott elmenekülni, azokat folyamatosan zaklatták a fegyveresek. Moszulban több családfő számolt be arról, hogy a gyerekeiket, feleségüket két éven át az utcára sem engedték ki. Attól féltek, hogy elrabolják őket. A hat-hét éveseket módszeresen gyűjtötte össze az ISIS, hogy öngyilkos harcosokat neveljen belőlük. A háború rengeteg áldozatot követelt, nemcsak a halottak... Lelkileg megtört, reményét vesztett emberek millió tanúskodtak a kegyetlen vérontásról… Aki túlélte az elmúlt évek borzalmait, bizalmatlanul tekint az állami szervekre, hiszen az iraki kormányok nem tudták megvédeni őket. Támaszt és reményt keresnek. Louis Raphaël Sako és a keresztény közösség rengeteget dolgozik azért, hogy az emberek visszatérhessenek újjáépülő otthonaikba és elkezdhessenek és másik, nyugodtabb életet.

A bagdadi érsek is a NEK vendége lesz.

NEK Titkárság