Élet az ellentétek földjén

Nigériában a gazdasági gondok mellett meg kell küzdeni a terrorizmussal is. Mohamed Juszuf prédikátorként tűnt fel, az általa 2002-ben alapított Boko Haram iszlám fundamentalista terrorszervezet 2009 és 2014 között több mint 5000 civilt mészárolt le, és 650 ezer embert kényszerített menekülésre.

Céljuk eredetileg az volt, hogy leszámoljanak a korrupcióval és az igazságtalansággal, valamint az, hogy az iszlám törvénykezést bevezessék és létrehozzanak egy iszlám államot. A csoport tagjai bosszút esküdtek a biztonsági erők ellen, amelyet felelősnek tartanak vezetőjük, Mohamed Juszuf és több társuk haláláért. Gyakran követnek el merényleteket rendőrőrsök, egyenruhás, biztonsági szervek tagjai, épületei ellen. A Boko Haram pénzügyi támogatást kapott a hírhedt Al-Kaida-tól, a csoport hűséget fogadott az Iszlám Államnak is. Nyíltan felvállalják tetteiket azt, hogy papokat raboltak el és öltek meg, hogy ők voltak azok, akik egy menyasszonyt és a koszorúslányát lefejezték az utca közepén, mindenki szeme láttára, hogy ők felelnek a 2014-ben elrabolt több száz diáklányért és a legtöbb terrortámadásért, ami az utóbbi időben Nigéria északi részét érte.

Mindennek ellenére John Onaiyekan bíboros, Abuja első érseke óva intett minket attól, hogy ezt a konfliktust leegyszerűsítsük muszlim-keresztény ellentétre. Kifejtette, hogy a muzulmánoktól és keresztényektől, sőt bármely más vallás tagjától távol áll a brutalitás, ám akik a gyűlölet nevében cselekednek, ők tudják a legkevésbé, mi az a hit.

„Az iszlám fanatikusok minden vallást ellenségüknek tekintenek. Ellenben a hithű muzulmánok és keresztények mind a békére és a közös együttélésre törekednek.” – nyilatkozta a bíboros. „Az áldozatok között keresztények és muzulmánok egyaránt vannak, s minden egyes robbantott bombának nemcsak a helyszínen borzasztó a fizikai hatása, de mérgezi a társadalmat, sőt világszerte erősíti a képet a kereszténység és az iszlám harcáról. Ez végzetessé fajulhat, ezért minden erővel a párbeszéd megnyitásán kell dolgoznunk”

John Onaiyekan a világon mindenkit a békére és a közös együttműködésre szólít fel, egy olyan ügyért, ami mindegyikünk érdeke:

„Akár muszlim vagy, akár buddhista, katolikus, nem tudsz máshol élni, csak a Földünkön. És a klímaváltozás tipikus példa arra, mekkora szükség van rá, hogy a világon minden férfi és nő fajtól és vallástól függetlenül fogja meg egymás kezét, hogy ezt a világot jobbá tegyük. Nemcsak a klímaváltozás dolgában, hanem az emberi kapcsolatok javításának érdekében is. Az emberiség történelme során sok háborút látott, de eljutottunk arra, amikor módot kell találnunk a háborúk számának csökkentésére és – ha lehetséges – megszüntetésére, mert csak szenvedést okoznak.”

Az elfogadást tartja az útnak, ami a békéhez vezet:

„Mindent meg kellene tennünk, hogy az alapelveket megőrizzük. A vallásszabadság elvét: mindenkinek joga van Istent a maga módján imádni. (…) Ami azt jelenti, a vallási kisebbségek jogait teljes egészében el kell ismerni. Különben nem élhetünk békében. Ezen kívül egyértelműen meg kell határoznunk a vallás és a politika viszonyát. Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a vallást és a politikát vegyítik vagy összekeverik, a politika gazsága gyakran hatással van a vallás szépségére.”

A 2016-os Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tartott előadásában a Kongresszus zártságára hívta fel a figyelmet. Nem csak „nemzetközinek” kellene lennie, hanem társadalmilag nyitottnak, az emberek helyzetétől függetlenül.

Mindemellett kiáll az Egyház alapvető hittételei mellett:

"Egy olyan világban, ami mélyre süllyed a széles körben elterjedt erkölcsi lazaság miatt, Isten egyháza nem mondhat le annak felelősségéről, hogy az Úr Jézus Krisztus evangéliumának magas mércéit fenntartsa." - jelentette ki Onaiyekan bíboros.

NEK Titkárság