Városi menedékhely

A Városliget mai helyén egykoron 110 hektáros terméketlen terület terpeszkedett, amit Ökördűlőnek neveztek. A látszólag haszontalan földért hosszú pereskedést folytatott Pest város és a margitszigeti domonkos apácák jogutódai, a klarisszák. Végül a dűlő 1752-ben a város tulajdona lett. 1755-től fatelepítési programok sora indult, de a nemtörődömség következtében nem járt átütő eredménnyel. II. József rendeletben adta ki, hogy akáccal, fűzfákkal, szedressel kell beültetni a területet. Ekkor már Új Városerdőre nevezték át a ligetet.

Kétezer napszámos tóépítő

1794-ben elkezdődtek a parkosítási munkálatok és felépült a vendéglő is a városbíró javaslatára. Boráros János ennél is továbbment, mulató-üdülőt akart létrehozni. Mielőtt bármi megvalósulhatott volna a nagyívű tervekből, a terület Batthyány József hercegprímás bérleményévé vált. A bérleti szerződés aláírása után Rudolf Witsch mérnök kapott megbízást a Városliget megtervezésére és rendezésére. Kétezer napszámos látott neki a feladatnak: a mocsarat lecsapolták, kialakították a tómedret, és a két szigetet.

Halogató örökös

A hercegprímás meghalt, a bérlet unokaöccsére szállt. Batthyány Tivadar vonakodott a munkálatok folytatásától. A városi tanács nyomásgyakorlásként elrendelte a Városligeti fasor kiépítését, az itteni területek parcellázását és eladását. A főváros vezetése felajánlotta Batthyány grófnak, hogy szobrot emelnek elhunyt rokona tiszteletére, csak folytassa az akkor már Batthyány-erdőnek nevezett terület parkosítását. 1800-ban a város eladta a fasori telkeket, a bevételt a Városliget további munkálataira fordította. 1802-ben már lóversenynek adott otthont az új park, ami óriási tömeget vonzott. Három évig húzódott a bérlő és Pest város vitája a ligetről. Ám mivel Batthyány Tivadar nem teljesítette a vállalt feladatokat, felbontották vele a szerződést.

Halászati ünnepély a tavon

A Városszépítő Bizottság pályázatot írt ki a Városliget rendezésére, mivel 1817-ig tervek nélkül, közel 50 ezer forintot költöttek a területre. Heinrich Nebbien pályázatát hirdették ki győztesnek. A megvalósításra közadakozásból igyekezett a város pénzt szerezni. Lecserélték a tó kisebb szigetének fahídját egy drótból készült átkelőre, így 1826-tól Drót-szigetként emlegették a helyet. A Városligeti-tó mellett pihenő embereket katonazenekarok, mutatványosok szórakoztatták. Nagy látványosságnak számított a tavon rendezett halászati ünnepély. 1830-ban József nádor utasítására kivágták a fasor nyárfáit. Szükség volt a tüzelőre a nagy hideg miatt. 1832-től óránként induló társaskocsival lehetett kijutni a ligetbe.1838-ban a nagy árvíz elől sokan menekültek ide, a Városliget a következő évtizedekben is számos alkalommal nyújtott menedéket az embereknek.

Közadakozásból szépülő liget

1840-től elkezdődött a nagyobb terület, a Páva-sziget beépítése. Tizennégy év alatt készült el közadakozásból a liget keleti határán a Hild József által tervezett Hermina-kápolna, amelyet Scitovszky János hercegprímás szentelt fel. A nyitóünnepségen Liszt Ferenc vezényelte a férfikart.

Közben a területből minden irányból kihasítottak darabokat: vasútépítésre, kertészetnek. 1849-ben, amikor a császári csapatok a Várból lőtték a várost, a lakosság egy része itt keresett menedéket. A szabadságharcot követően a park erősen lepusztult, végül a város ismét kezelésébe vette. Az 1860-as évektől ünnepélyeket szerveztek, amelynek bevételét a ligetre fordították.

Öt év alatt állatkert, színház, jégpálya épült

1864-ben részvénytársaság alakult az Állatkert létrehozására és 16 hektárt kihasítottak a területből e célra. Majd további területeket béreltek 30 évre, minimális összegért. Két év múlva 500 lakóval megnyílt a kert, amelynek első évében 67 ezer látogatót fogadott. Az 1869-es év mozgalmasra sikeredett: a lóvasút egyik állomáshelye lett a Városliget, megtartotta első előadásait a Kőmíves Imre-féle Városligeti Színkör, amely a liget első magyar nyelvű színháza volt és megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet. 1870 januárjában megnyílt a korcsolyapálya, mellette egy kis fabódéval. Ez az épület néhány évvel később leégett, ekkor a város engedélyt adott Lechner Ödön terveinek megvalósítására és felépült a pálya mellett egy fogadóépület. Hat éven át zajlott a Közmunkák Tanácsa közreműködésével párizsi mintára a nagy sugárút, a mai Andrássy út kialakítása.

Félhektáros műjégpálya

Zsigmondy Vilmos próbafúrásokat végzett a ligetben és 73 fokos vízre bukkant, így 1881-ben megnyílt az első fürdőház. 1883-ban az Országgyűlés törvényt fogadott el egy országos ünnepség megrendezéséről, amelynek része volt a Városliget. Az 1890-es évekre azonban ismét jelentősen romlott a park állapota, amelyet a Millenniumi ünnepségekre akartak megújítani. A Lechner-féle korcsolyapavilon helyére egy új pavilon került. 1894-ben elkezdődött a Feszty-körképnek helyet adó rotunda kialakítása a Szépművészeti Múzeum helyén és nekiláttak a Műcsarnok építésének is. 1896-ban megrendezték a Városligetben az első Gyors- és műkorcsolya Európa bajnokságot. Ez év májusában 200 épületben, 55 hektáron megnyílt a Millenniumi Kiállítás. Elkezdődött a Széchenyi fürdő építése és előtte egy angolpark kialakítása. Az 1920-as években a Tanácsköztársaság leverése után a ligetben felépült a Regnum Marianum templom.
1926-ban több, mint fél hektáros műjégpálya épült a Városligeti-tavon, amelyen jégkorong Európa bajnokságot tartottak.

1937-ben lebetonozták a Városligeti-tó alját. A parkosított Hősök terét leburkolták az Eucharisztikus Kongresszusra.

Pápai szentmisék helyszíne

A második világháború óriási pusztítást okozott a ligetben is. Találatot kapott a Korcsolyacsarnok, az Iparcsarnok, a Közlekedési Múzeum. Több bomba került a Városligeti-tóba is. Az 1950-es években elbontották a Regnum Marianum templomot és tervpályázatot írtak ki Sztálin szobrának elkészítésére. 1974-től 4 év alatt 100 millió forintot költöttek a ligetre. 1985-ben megnyílt a Petőfi Csarnok. 1989-ben Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése előtt felújításra hivatkozva elvitték a Városligetből Lenin szobrát, ami soha nem tért vissza. 1991-ben a Hősök terén százezrek vettek részt a Szent II. János Pál pápa által celebrált szentmisén. Harminc évvel később ismét pápai szentmise helyszíne lesz a terület. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró szentmiséjére szeptember 12-én Budapestre érkezik Ferenc pápa.

Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség