Cselekedni jót, s jól!

Az Egyház karitatív tevékenységéről tartottak nemzetközi tudományos konferenciát Esztergomban, a Szent Adalbert Központban a szeptemberi 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő programjaként. A Katolikus Karitász idén ünnepli megalakulásának kilencvenedik, újraindulásának harmincadik évfordulóját. Az eseményen nemcsak az Egyház karitatív tevékenységének kétezer éves történetét tekintették át hazai és nemzetközi előadók segítségével, hanem azt is, hogy milyen távlatok, kihívások várnak a 21. században a segélyszervezetekre.

Erdő Péter: Mutassuk meg és gyakoroljuk a segítő szeretetet!

A konferenciát Erdő Péter nyitotta meg. A bíboros, prímás köszöntőjében arról beszélt, hogy a segítő szeretet mindig is különlegesen jellemezte a kereszténységet. A bíboros felidézte a karitatív tevékenység kialakulását és azt, hogy a szegénygondozás, a betegek, idősek ellátása a Római Birodalomban a 3. századi keresztényüldözések időszakában már olyan léptékű volt, hogy arra a császárok is felfigyeltek. Emlékek, feljegyzések maradtak fenn a korai kereszténység idejéből ételosztásról, a rászorulók felkarolásáról, valamint a vendégszeretet kötelezettségéről. Erdő Péter kihangsúlyozta: „Ma, amikor újra visszatérünk annak az erős tudatához, hogy a keresztény közösség egymással összetartó testvéri közösség, akkor elevenítsük fel ezeket a tapasztalatokat. Az Egyház egyre aktívabb karitatív tevékenységet folytat. Tekintsük a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust egy alkalomnak és lehetőségnek, hogy megmutassunk és gyakoroljunk valamit ebből a segítő szeretetből. Ez is erősítse közösségünk összetartását, fejezze ki, hogy az a forrás, amit mi az Eucharisztiában kapunk, éltető vízzel árasztja el egész környezetünket. "

A karitatív cselekvés túlmutat az Egyházon

„Krisztus szeretete sürget minket” címmel Peter A. Turkson bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériumának vezetője osztotta meg a gondolatait. A bíboros röviden bemutatta a testületet, amelyet Ferenc pápa hozott létre és ami 2017 óta végzi munkáját. A testület olyan kérdésekben illetékes, amelyek a migrációkra, a szükséget szenvedőkre, a betegekre és a kirekesztettekre, a társadalom peremére szorultakra, a fegyveres konfliktusok és természeti katasztrófák áldozataira, a bebörtönzöttekre, a munkanélküliekre, valamint a rabszolgaság bármely formájára, illetve kínzásoknak az áldozataira, továbbá a méltóságukban veszélyeztetett egyéb személyekre vonatkoznak. Turkson bíboros kihangsúlyozta: a XVI. Benedek és Ferenc pápa által oly sokszor említett irgalmas szeretet ugyanolyan fontos az egyházban, mint az igazságosság a társadalmainkban. Hozzátette azt is, hogy a szeretetből fakadó tettek demonstrálása túlmutat az Egyházon. Számos olyan szervezetet tart fenn a Katolikus Egyház, amely nemcsak egyházi kereteken belül tevékenykedik. A krízisövezeteken kívül olyan országokban is jelen vannak a katolikus segélyszervezetek, ahol iszlám dominancia van. A bíboros szerint ez megmutatja az egyház egyetemes felelősségét az emberiség és a világ iránt. Klaus Baumann a freiburgi Albert Ludwig Egyetem professzora a karitász, mint tudomány jelentőségről tartott előadást. Freiburgban alakult meg az első Karitász szervezet.

Globális felelősségvállalás

Spányi Antal, a Katolikus Karitász elnöke a szervezet működési kereteit és tevékenységének fő területeit ismertette. Előadásában felidézte a Karitász 90 éves történelmét és részletesen bemutatta az elmúlt évtizedek közös munkájának gyümölcsét. Nyolc fő területen nyújtanak támogatást többek között: a krízishelyzetbe került családoknak, szenvedélybetegeknek, gondozásra szoruló időseknek, menekülteknek, a szociális vagy más okok miatt hátrányos helyzetbe kerülő embereknek, határon túli, nehéz szociális körülmények között élő közösségeknek. A támogatásokon túl nagy hangsúlyt helyeznek arra is, hogy minél többen öngondoskodóvá válhassanak. Spányi Antal kitért arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb segélyszervezetévé vált a Karitász. Tizenhat egyházmegyei központ, 18 szociális intézmény, tízezer önkéntes, háromszáz főállású munkatárs és nyolcszáz plébániai karitászcsoport dolgozik a rászorulók megsegítéséért.

A folytatásban Ujházi Lóránd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa az egyház hármas küldetése – megszentelő, tanító, kormányzó – kapcsán arról beszélt, hogy a karitatív szeretet ezek mindegyikében megjelenik. Az előadó hozzátette, a globalizálódó világ új típusú válsághelyzeteinek kezelésében egyre hangsúlyosabban jelenik meg az Egyház. Jelenléte nem a biztonságpolitikai megfontolásokra vezethető vissza, hanem sokkal inkább arra a küldetésre – a felebaráti parancsra -, amellyel az alapító ruházta fel az Egyházat. Így az egész világon zajló konfliktusok valamennyi áldozatáért is szót emelhet a Szentszék. A Katolikus Egyház kegyelmi időszakban van, a zsinati rendelkezések megvalósításában, a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésben, a biztonságpolitikai helyzet folyamatos monitorozása révén naprakész, és nem az események követőjeként van jelen. Hármas küldetését a karitász jegyében teljesítheti és képes az emberiség nagy fájdalmaira, válságaira reflektálni.

Kétezer éves tudás

Tóth Tamás a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára egyháztörténeti áttekintést adott a szegénygondozásról és annak sokrétűségéről. Az egyháztörténész felidézte Árpád-házi Szent Erzsébet odaadó szeretetét, amellyel a rászorulóknak segített. Beszélt a Katolikus Zálogház középkori intézményéről is, amely a bajba került, szűkölködő embereknek zálogért cserébe adott kölcsönt, így óvva meg őket az uzsorakamatok fájdalmas terhétől. Tóth Tamás átfogó előadásában rávilágított arra, hogy milyen sokirányú az egyházi, támogatói jelenlét. A 16. századból kiemelt több rendalapítót, akik számos karitatív feladatot vállaltak fel közösségeikkel a gyermekek ingyenes oktatásától kezdve a betegápolásig.
A konferencián Soltész Miklós az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár arról a szemléletváltásról beszélt, ami az elmúlt évtizedben zajlott le hazánkban, és amelynek eredményeként az állam és az egyházak között partnerség és együttműködés alakult ki a szociális ellátás és a karitatív tevékenységek feladatainak ellátásában.

Egy hajóban evezünk

„A Karitász küldetése abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy a szeretet Isten által az emberiségnek adott hatalmas ajándék, ami a legkisebbek szolgálatában ölt testet, akikkel Krisztus is azonosította magát” - hangsúlyozta Aloysius John, a Caritas Internationalis főtitkára, aki korábban a szervezet intézményfejlesztési és kapacitásépítési vezetője is volt.
A főtitkár elmondta, hogy "kreatív szolidaritásra" van ma szükség. A koronavírus-járvány után nagyon más lesz a világ, ami új irányvonalakat követel meg a segélyszervezetektől is. Hozzátette: „A világjárvány felélesztette pillanatnyilag azt az érzést, hogy egy globális közösség vagyunk. Mindannyian egy hajóban evezünk, ahol egy ember problémája mindenki problémája.” A nemzetközi szervezet egyik vezetőjeként arra irányította rá a figyelmet, hogy kapacitásfejlesztést kell végrehajtani a szakmai munka minőségének javításának érdekében.

Misszió embertől emberig

Solymári Dániel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője Ferenc pápa „Fratelli Tutti” enciklikájának fényében a „Jót, s jól” cselekvésről tartott előadás. Röviden összegezte a világunkban zajló környezeti és biztonságpolitikai változásokat és azok következményeit. Egy jordániai menekülttáborban készült kislány fényképét mutatta meg a hallgatóságnak, akinek szülei és nagyszülei is már ott, a szülőföldjükről elűzve születtek. Milyen jövőképe lehet a gyermeknek? – tette fel a kérdést a segélyszervezet vezetője. Solymári felhívta a figyelmet, hogy 100 millióval nőtt a migrációban résztvevők száma, a szülőföld elhagyására és vándorlásra kényszerülők 40 százaléka gyermek. A problémakezelés kapcsán kihangsúlyozta a kapcsolatok fontosságát, a nyitottságot. Utalt Ferenc pápa enciklikájára, amelyben azt hangsúlyozta a Szentatya, hogy nem maradhatunk távol egymástól. Solymári Dániel szerint úgy kell gondolkodnunk társadalmi léptékekben is, mintha a családunkról lenne szó. Ha valamelyik hozzátartozónk megbetegszik, akkor az egész család szenved és segíteni próbál. Ideje van a cselekvésnek, segíteni jót, s jól! – zárta előadását Solymári Dániel.

Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese a Magyar Katolikus Egyházhoz kapcsolódó szociális és humanitárius tevékenységek bemutatása kapcsán felrajzolta az Egyház szeretetszolgálati térképét. Kihangsúlyozta, hogy tudatosan kerülik a szegénygondozás kifejezést. A karitatív szeretet és segítségnyújtás jóval több ennél: nyitott a szegénység minden formája iránt, foglalkozik a globalizáció negatív hatásai nyomán a kevésbé látható, peremre szoruló emberek problémáival is. Ebbe a körbe tartoznak többek között: a szexuális kizsákmányolások és az emberkereskedők áldozatai, a helyi járványok miatt szenvedők, a megváltozott képességük miatt vagy bármilyen ok miatt kirekesztettek. Az egyházi szeretetszolgálatnak hitből fakadónak kell lennie és átfogó változásokat kell elindítania a pártfogásra szorulók helyzetének javítása érdekében

Nyitottság, megismerés nélkül nincs béke

Tadeusz Kamiński, a varsói UKSW Egyetem egyetemi docense az állam és egyház viszonyát kutatja hosszabb ideje. Három Európában jelen lévő modellt mutatott be aszerint, hogy mennyire választják szét a jogalkotók az állami és az egyházi szerepvállalást a szociális szolgáltatások biztosítása területén. Úgy vélekedett elsősorban a lengyel gyakorlatot kiemelve, hogy az államnak és egyháznak együtt kell működnie. Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár az egyház és állam együttműködésének fejlődését tekintette át hazánkban. Azt hangsúlyozta, hogy nem lehet az állam monopóliuma a szociális ellátórendszer. Hozzáfűzte, hogy a segítségnyújtás, támogatás területén az egyháznak kétezer éves tapasztalata, tudása és elhivatottsága van, amelyet senki nem pótolhat. Tévútnak nevezte, ha állami monopóliumként tekint valaki a segítségnyújtásra.

Nyitottság, megismerés nélkül nem lehet békét teremteni - mondta Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorhelyettese, aki a civil és katonai együttműködés tapasztalatairól beszélt. Bemutatta a Magyar Honvédségnél működő Tábori Lelkészi Szolgálatot, valamint ennek szerepét, jelentőségét. A vezérőrnagy kiemelte, hogy Boszniában és számos egyéb békemisszió megvalósításában a helyi közösségekkel való kapcsolatfelvételben mindig a kulcs a vallási vezetőkkel való együttműködés. Az egyházi szereplők találják meg egymással a leggyorsabban a közös hangot - jegyezte meg Padányi József.

A konferencia szekcióbeszélgetésekkel folytatódott a segítségnyújtás jó gyakorlatairól, távlatairól és a karitatív szerepvállalásról az egészségügyi ellátórendszerben. A konferenciát Écsy Gábor a Katolikus Karitász országos igazgatója zárta.

Fotó: Magyar Kurír/Lambert Attila