Ékkő a Duna partján

A mai Víziváros helyén a középkorban Szentpéter külváros terült el, az 1253-ban szentté avatott Péter vértanú tiszteletére emelt templommal. A terület beépülése a tatárjárás után, IV. Béla intézkedései révén kezdődött el.

Pusztulás és újrakezdés

A török megszállás révén, majd a felszabadító háborúban súlyos károkat szenvedett el Víziváros. A szentpéteri templom megsemmisült. A hívek a Maktúl Musztafa átalakított dzsámiját használták istentiszteletre. 1686 után az elnéptelenedett városrészt az Udvari Haditanács tervei alapján kezdték újra élettel megtölteni. A Várhegyre németeket, a Vízivárosba magyarokat és rácokat telepítettek. A lelkipásztori ellátás megszervezésében meghatározó szerep jutott a jezsuitáknak.

Ember tervez…

Széchenyi György prímás az ősi plébániát 1687-ben visszaállította, s a jezsuitákra bízta, akik egészen rendjük feloszlatásáig (1773) vezették azt. A budai városi tanács 1724-ben megvette Forstmayer Mátyás Horgonyhoz címzett vendéglőjét kápolna kialakításának céljára, de az épület rövid időn belül szűkössé vált. A testület vállalta, hogy új templomot épít a közösségnek, de azt előbb a telek megszerzésének problémái, majd az 1738-as pestis járvány késleltették.

Templom és iskola

Az új templom alapkövét 1740. július 26-án, Szent Anna ünnepén tették le. Az első szentmisét 1746. július 26-án, Szent Anna ünnepén mutatták be. A következő esztendők alatt egyre bővült, szépült az épület. 1762. november 4-én zárult a templomépítés második szakasza, amelyet Hamon Kristóf budai építőmester terve alapján végeztek el. A 424 négyzetméteres templom mellett a jezsuiták magyar iskolát is alapítottak, amelynek egyik tanára a költő, nyelvújító Faludi Ferenc volt.

Földrengés, árvíz, ostrom

Az építkezés befejezése után egy év sem telt el, amikor 1763. június 28-án földrengés rongálta meg az épületet. Az elhúzódó építkezések és restaurálási munkák után 1805-ben szentelték fel a templomot. A 19. században a Duna gyakori áradásai, majd az 1849-es várostrom miatt szorultak felújításra a falak.

Egy különleges közösség

1918 novemberében megalakult a felsővízivárosi egyházközség, amelynek első világi elnöke a későbbi miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor volt. A közösség beszerzési csoportot alapított, amely biztosította az olcsó élelmiszerellátást a hívek számára és a templomi bevételeket a szegények támogatására, valamint gyermekvédelemre fordították. A szociális gondoskodás mértékét jól mutatja, hogy a rászoruló betegek számára ingyenes orvosi ellátást biztosítottak, de ingyenes jogi segítségkérésre is mód nyílt.

Fényben úszó templom

A Szent Anna-templom 1930-ban díszkivilágítást kapott. 1938-ban pályázaton választották ki az ovális kupolát ékesítő Oltáriszentség-freskó elkészítésére Molnár C. Pált és Kontuly Bélát. Előbbi a párizsi világkiállításon, a magyar pavilonban kiállított alkotásával vált ismertté.

Menekülés

1945-ben Buda ostroma során a templomépületben súlyos károk keletkeztek. A plébániát a németek egy ideig katonai parancsnokságnak használták. A metróépítés alkalmával felmerült a lebontás lehetősége is. Az épület szerencsére megmenekült a műemlékvédelmi szakemberek fellépése nyomán, továbbá annak köszönhetően, hogy 1977. szeptember 28-tól Mócsai Gábor plébános visszanyúlt elődei tevékenységéhez, és ismét elkezdődött a pasztorációs és a szociális munka.

Teréz anya látogatása

1977 karácsonyán tartottak először a vakok és gyengénlátók számára szentmisét. 1982-ben a templom helyiségeiben Fehér Anna gyógypedagógus létrehozta a látássérült gyermekek Szent Anna Otthonát. Teréz anya és idősebb George Bush elnök felesége is meglátogatta az itt élő gyermekeket. Innen később átköltözött az intézmény a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája, és Általános Iskolája épületébe. A felnőtt látássérültek azóta is ebbe a templomba járnak.

Lenyűgöző templom kívül-belül

A budai oldal látképének egyik kiemelkedő műemlék épületének főhomlokzatán Isten szeme látható, amelyet két angyal vesz körül. Helyet kapott az épületen Buda címere. A templomépület előtt állva fölénk magasodik Szent Anna – Szűz Mária anyja – monumentális szobra. Eberhardt Antal szoborfülkében elhelyezett alkotásán a templom névadója könyvből tanítja a gyermek Máriát. Az ország egyik leggazdagabban aranyozott épületének belső tere különleges nyolcszögletű középteret rejt, amely fölé ovális formájú kupola került. A szentélyben 18. századi Szentháromság-freskó ejti rabul a szemlélődőt, amely Vogl Gergely nevéhez fűződik.

2021. szeptember 8-án, a plébániai nap keretében 17 órától kezdődő latin és román nyelvű szentmise főcelebránsa S.E.R. Aurel Percă bukaresti érsek-metropolita lesz a budapesti Szent Anna-templomban.

Forrás: esztergomi-ersekseg.hu, felsovizivaros.plebania.hu, Magyar Kurír

Kép: esztergomi-ersekseg.hu