A párbeszédek embere

Ír gyökerekkel rendelkező, római katolikus családba született az Egyesült Királyságban Michael L. Fitzgerald 1937 augusztusában. Már egészen kisgyermek korától tudta, hogy misszionárius pap szeretne lenni. Az egymás iránti toleranciával, a vallások közötti párbeszédre való nyitottság kérdésével is viszonylag fiatalon találkozott. Olyan közösségben nőtt fel, ahol nemcsak ír és katolikus barátokat szerzett.

Valóra váltott gyermekkori álom

Az Afrika misszionáriusai vagy közismertebb nevén a White Fathers (Fehér Atyák) missziós közösségben 12 évesen kezdte el tanulmányait, hogy lépésről lépésre közelebb kerüljön álma megvalósításához. Pappá szentelését követően Hollandiában és Tunéziában teológiai tanulmányokat folytatott és megtanult arabul. Viszonylag fiatalon, 35 évesen már a Vatikánban tanácsadóként fejthette ki álláspontját a vallásközi párbeszéd témájában.

Misszió a vallások békéjééért

Éveket töltött az ugandai Kampalában, ahol a Vallástudományi Tanszék oktatója volt, majd visszatért Rómába. Afrikában szerzett tapasztalatai az egyik legtekintélyesebb iszlám- és koránszakértőjévé emelték a Vatikánban. 1978-ban ismét Afrikába költözött, ezúttal Szudánba, ahol plébánosként szolgált. 1992-ben püspöki kinevezést, 2002-ben a tunéziai Nefta érseki rangját kapta meg.

Karrierút hajtűkanyarokkal

A Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának titkára, majd elnöke lett. Innen nevezte ki 2006 februárjában XVI. Benedek pápa Kairó apostoli nunciusává és az Arab Ligához akkreditált követévé. Vita alakult ki egyházi körökben – a pápa iszlámmal kapcsolatos, megkeményedett álláspontjának fényében –, hogy ez lefokozás volt-e, vagy az addig végzett munkájának elismerése.
Mindenesetre Michael Fitzgeraldnak fontos szerepe volt abban, hogy 2006 őszén XVI. Benedek nagy visszhangot kiváltó regensburgi beszéde után az egyházfő rendezhesse a kialakult, feszült helyzetet az iszlám többségű országok képviselőivel. Regensburgban elmondott eszmefuttatásában az egyházfő az értelem és a hit kapcsolatának vonatkozásában idézett II. Manuel bizánci császár beszédéből, amely kemény bírálatot tartalmazott az iszlám hittel szemben. Ez óriási felháborodást váltott ki. Nem sokkal ezután XVI. Benedek találkozott 22, iszlám többségű ország szentszéki nagykövetével, valamint az olaszországi muszlim közösségek vezetőivel, akik tapssal és megnyugvással fogadták a pápa párbeszédre törekvő gondolatait, amelyet ezen az eseményen mondott el.

Hazatérés

Nyugdíjazásáig Fitzgerald a misszionárius közösségében élt Jeruzsálemben, majd 2019-ben visszatért szülőföldjére. Ma Liverpoolban él és szolgál egy olyan városban, ahol Anglia legrégebbi mecsetje áll, és ahol az egyik legelső európai kínai közösség létrejött. Fitzgerald fontosnak nevezte, hogy az Egyház megmutassa magát, tanításait azoknak, akik nem ismerik azt.

„Az egyház mindig kifelé tekint. Jézus az egyházat Isten minden ember iránt érzett szeretetének jeleként hozta létre.”

Michael Fitzgeraldot Ferenc pápa bíborossá nevezte ki, ami meglepte a walsalli születésű papot. Amikor a Szentatya bejelentette mindezt, éppen prédikációt mondott egy anglikán templomban a második világháborúban elhunyt kereskedő tengerészek emlékére tartott istentiszteleten. Miután innen visszatért a Fehér Atyák közösségének házába, társai ünnepélyes keretek közt adták át neki a hírt, hogy bíboros lett. „ Az egyik szomszédos pap, aki hallotta az Úrangyala imádságot, majd utána Ferenc pápa bejelentését, telefonált a rendnek” – mesélt Fitzgerald arról a napról. Úgy vélekedett, hogy nagy jelentőséggel bír, hogy Ferenc pápa olyan egyházi elöljáróknak adott 2019-ben bíborosi kinevezést, akik muszlim többségű városokban szolgálnak. Úgy fogalmazott:

„Számos jel utal arra, hogy Ferenc pápa fontosnak tartja a vallások közötti kapcsolatok ápolását. Például, amikor jeruzsálemi látogatása során a Siratófalnál imádkozott, és ahova Skorka rabbi és Abbud imám is elkísérte. Továbbá Ferenc pápa és az Al-Azhar főimámja közti szívélyes kapcsolat eredményeként az egyházfők Abu Dzabiban aláírták az emberi testvériségről szóló dokumentumot ”, mely mérföldkő a kereszténység és az iszlám közötti kapcsolatban.

Hídépítés és karbantartás

A tunéziai Nefta nyugalmazott érseke – aki idén tölti be a 84. életévét –, bizakodva tekint a kinevezésével járó munka elé és reméli, hogy aktívan eleget tud tenni feladatainak Liverpoolban.

„Remélem, hogy sok meghívást fogok kapni és bízom benne, hogy az új bíborosi rangom nem fogja a régi ismerősöket ebben meggátolni. Nem akarok felhajtást. Szeretnék megmaradni egyszerűnek, és azt gondolom, hogy Ferenc pápa ebben nagyon jó példakép.”

Michael Fitzgerald hangsúlyozta, hogy küldetése nemcsak az új kapcsolatok kiépítéséről szól, hanem a már meglévő kötelékek ápolásáról: „Mindig is építettünk hidakat, de ápolni is kell a szerkezetüket, hogy erősek maradjanak. Sosem mondhatjuk egy kapcsolatra, hogy készen van. Folyton dolgozni kell rajta, mert az emberek változnak, eltűnnek és újak jönnek a helyükbe, és mindent elölről kell kezdeni.”

Tavaly októberben jeles esemény történt a londoni magyar ház Mindszenty-termében, ahol az új brit bíboros Michael Fitzgerald hálaadó szentmisét mutatott be. A jeles egyházi vendégek megörökítették kézírásukkal a Szent István Ház vendégkönyvében, hogy ott jártak, majd a szentmise végén együtt imádkoztak Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért.

Forrás: romereports, repository, cbcew, thetablet, cruxnow, magyarkurir

Fotó: National Catholic Register